KIT CSÍPNEK MEG A MÉHEK?
2014.08.10 10:33
KIT CSÍPNEK MEG A MÉHEK?
Minden egyes telken szükséges legalább egy méhcsaládot
tartani - mondta Anasztázia.
Elmondtam neki, hogy nálunk csak kevesen képesek
méhészettel foglalkozni. Erre a foglalkozásra az emberek
speciális iskolákban készülnek fel, jóllehet nem mindig
sikeresen.
Erre Anasztázia így válaszolt:
- Nagyon sok minden, amit a. méhcsaládok életének
biztosítása érdekében tesztek, káros. Az utóbbi évezredben a
világon csupán két ember tudott egy kicsit ehhez az egyedi élo
mechanizmushoz közelíteni.
- Ki ez a két ember?
- Két szerzetes, és a szentek seregébe tartoznak. Róluk
könyveitekben olvashatsz, melyek a kolostorok archívumaiban
találhatók.
- Nocsak, nocsak, Anasztázia, egyházi irodalmat olvasol? Hol,
mikor? Hiszen egyetlen könyved sincs!
- Nincs könyvre szükségem. Sokkal tökéletesebb módon jutok
információkhoz.
- Milyen módon? Megint rébuszokban beszélsz. Hiszen
megígérted, hogy nem lesz sem misztikum, sem fantasztikum.
- Majd egyszer elmesélem, megpróbállak rá megtanítani,
hiszen oly egyszeru és természetes.
- Jó. Rendben van. Akkor tehát hogyan kell tartani méheket a
telken?
Egyszerien fészket kell nekik csinálni, olyat, amilyenben
természetes körülmények között laknak, ez az egész. A további
munka csupán annyiban rejlik, hogy el kell a méhektol venni
mézük egy részét (a viasz és más, az ember számára nagyon
fontos anyagok részét), melyeket a méhek készítenek.
- Tudod, Anasztázia, ez egyáltalán nem is olyan egyszeru.
Ugyan ki tudja, hogy voltaképpen hogyan is kell egy ilyen
természetes fészeknek kinéznie. Ha azonban elmondanád,
hogyan kell azt a számunkra fellelheto anyagok felhasználásával
elkészíteni, akkor minden bizonnyal megvalósítható lenne.
- Rendben van - mosolyodott el Anasztázia. - Akkor várnod
kell egy picit. Most ki kell modelleznem, vagyis meg kell néz-,
nem, mi is lehet általában a mai emberek keze ügyében.
- Na és azt is nézd meg, hová kell azt állítani, hogy ne rontsa a
kilátást - fuztem még hozzá.
- Megpróbálom.
Anasztázia lefeküdt a fube, ahogy azt korábban már többször
megtette, amikor modellezte saját, pontosabban a mi
élethelyzeteinket, de ezúttal tüzetesen megfigyeltem. A fuben
feküdt, karjait széttárta, tenyereit fölfelé fordította. Ujjait félig
behajtva tartotta, úgy, hogy azok végei szintén fölfelé nézzenek.
Az ujjai eleinte egy picit mozogtak, majd egészen
megdermedtek.
Szemeit lehunyta. Teste elernyedt. Az arca elobb szinte
elernyedt, majd mintha átfutott volna rajta valamilyen érzet vagy
érzés árnyéka.
Késobb elmagyarázta, hogy a „távolbalátást” minden ember
ismeri, akit bizonyos módon neveltek.
A méhkaptárról pedig a következoket mondta el Anasztázia:
Vehetsz egy rönköt is és kiszedheted a belét,
megnagyobbíthatod vagy készítheted lombos fák deszkáiból is.
A deszkák vastagsága legalább 6 cm legyen, hosszúságuk
legalább 1 m 20 cm, a kaptár belso térfogata pedig 40 x 40 cm. A
sarok belso kapcsolásához merevíto háromszögeket kell
készíteni, hogy a kaptár domború legyen. Ezeket a
háromszögeket finoman be is lehet ragasztani, de a méhek
amúgy is megerosítik. A fedelét ugyanolyan vastagságú fával
szorosan le kell zárni, míg az alja nyitható kell hogy legyen.
Ezért a deszkát úgy kell kialakítani, hogy csatlakoztatható
legyen, és meg kell erosíteni fuvel vagy ronggyal. A
ruhaanyagnak takarnia kell a kaptár egész alját. A négy kapocs
egyikének teljes hosszában 1,5 cm magas lyukakat kell készíteni,
melyeknek 30 cm-re a nyíló oldaltól kell végzodniük.
Az ilyen kaptárt a kertben 20-25 cm magas rönkre állítva el
lehet helyezni úgy, hogy nyílásai dél felé nézzenek. Ám jobb azt
az eresz alá állítani. így majd rajzáskor az ember sem lesz a
méhek útjában, és a méhek sem fogják az embert bosszantani.
A kaptárnak merolegesen, kb. 20-30° szögben megdolve kell
állnia.
A nyíló oldalnak lenn kell maradnia. A kaptárt a padlásra is
lehet helyezni, de ilyen esetben biztosítani kell a jó levegozést.
A legjobb azonban a ház déli oldalára, az eresz alá, vagy
egyenesen arra rögzíteni azt. De nem szabad megfeledkezni
arról, hogy a kaptár megközelítheto legyen, mert a mézzel teli
lépek egy részét el kell távolítani.
A kaptár fölé a nap ellen kis tetot kell készíteni. A kaptárt sík
lapra kell állítani. Minden egyes kaptárnak fedele kell hogy
legyen. Télre a kaptárt hoszigetelni is lehet.
Itt megjegyeztem, hogy az ilyen kaptár elég nehéz lesz, és az
árnyékot adó kis teto és a talapzat csúfíthatják a ház kinézetét.
Mit lehet ilyen esetben tenni? Kicsit meglepetten rám nézett,
majd azt mondta:
- A gond ott van, hogy méhészeitek munkafolyamatai nem
teljesen helytállóak. A nagypapa mesélt errol. A mostani
méhészek mindenféle kaptárformát alakítottak ki, ám mindegyik
feltétele az ember állandó beavatkozása a méhkaptár életébe.
Áthelyezik a lépek rámáit, télen máshová költöztetik a
kaptárokat, és ezt bizony nem szabad.
A méhek a lépeket egymástól szigorúan meghatározott
távolságban képezik, elore kialakítják a levegozés és az
ellenségtol való védelem rendszerét^ ezért minden önkényes
beavatkozás zavarja a rendszert. Ahelyett ugyanis, hogy mézet
szedjenek és táplálják a csöppségeket, az ember alkotta hibákat
kell javítgatniuk.
Természetes feltételek mellett a méhek faodvakban élnek és
játszva megbirkóznak minden gonddal. Elmagyaráztam neked,
hogyan lehet a természetesekhez a leginkább hasonlító
körülményeket létrehozni. A méhek létezése a kertben rendkívül
hasznos. A leghatékonyabban a növények porzását -
termékenységüket növelve - éppen a méhek végzik. Ezt persze
jól tudjátok magatok is.
De valószínuleg nem tudjátok azt, hogy hosszú fullánkjaikkal
a növényeken pontosan azokat a csatornákat nyitják ki,
melyeken keresztül éppen az égitestektol visszaverodo
kiegészíto információk nyerhetok - azok, melyekre a növények
és következésképpen az emberek számára is fontosak.
- Na de a méhek megcsípik az embereket. Miféle
kikapcsolódás az, ha az ember a kertjében állandó félelemben él?
- A méhek akkor csípnek, amikor maga az ember agresszíven
viszonyul hozzájuk, hadonászik, megfutamodik elolük, lelkében
nagyon haragos, nem feltétlenül éppen a méhekre, hanem úgy
általában, bárkire. Ezt a méhek megérzik és nem viselik el a sötét
érzések kisugárzását. A méhek a test éppen ama részeit csípik,
ahol az ember valamely belso megbetegedett szervéhez vezeto
végzodés található, és azt a helyet, ahol az ember védelmét
szolgáló burok megrongálódott, illetve más hibák vannak.
Tudjátok, hogy milyen hatásosan tudják a méhek azt a
betegséget gyógyítani, amelyet ti ischiásznak neveztek? Jóllehet
ez távolról sem az egyedüli dolog, amire képesek.
Bár ha mindenrol beszélnünk kellene, ráadásul be is kellene
mindent bizonyítani, ahogy azt te akarod, akkor bizony nem
három napig kellene maradnod nálam, hanem jó néhány hétig.
Nálatok sokat beszélnek a ménekrol, csupán a tenyésztésükkel
összefüggésben említettem meg egypár jobbítást, és hidd el,
kérlek, ezek igazán lényegesek. Egy ilyen kaptárba családot
telepíteni nagyon egyszeru. A kaptár elé egy darabka viaszt,
mézet adó virágot helyezel, és elé szórsz egy méhrajt. Nem kell
hozzá semmilyen erre a célra szánt rámát és lépet készíteni.
Késobb, amikor a méhcsaládok már több szomszédos telken
fognak élni, a méhek maguk fognak sokasodni, rajzani és
elfoglalják az üres kaptárokat.
- És hogyan kell a mézet begyujteni?
- A kaptár alsó fedelét kell kinyitni és a függo lépekbol letörni,
a mézbol és a virágporból elvenni. De nem szabad telhetetlennek
lenni, feltétlenül szükséges, hogy a méneknek a méz egy része
megmaradjon.
Vlagyimir Megre: Anasztázia
